Általános tudnivalók az on-line vásárlásról...
HA ELŐSZÖR VÁSÁROL NÁLUNK, FELTÉTLENÜL OLVASSA EL AZ ALÁBBI TUDNIVALÓKAT AZ INTERNETES VÁSÁRLÁSRÓL!
Az internetes vásárlás a távollévők között megkötött szerződések közé tartozik, azaz a szerződéskötésre a kereskedő és a fogyasztó egyidejű jelenlétének hiányában kerül sor. A fogyasztó az eladó (a szolgáltató) által üzemeltetett internetes áruházban (más néven webáruház, webshop, online shop, e-üzlet) virtuális módon, az egérrel történő kattintások útján rendeli meg a kiválasztott terméket. A virtuális bevásárlás folyamata magában foglalja az előzetes regisztrációt, a honlapon megjelenített árukatalógusban való böngészést, a termékek kiválasztását és kosárba helyezését, a kosár tartalmának frissítését és törlését, a teljesítési és szállítási feltételek kiválasztását, a pénztárban való fizetést, a megrendelés leadását, valamint a szolgáltatótól a megrendelésre küldött visszaigazolást is.
Az európai uniós és a magyar jogszabályok is érvényesnek tekintik az online úton megkötött szerződéseket, így az ilyen módon megkötött szerződésekhez ugyanazok a jogi következmények fűződnek, mint a hagyományos módon (írásban vagy szóban) létrejött megállapodások esetén. A távollévők között létrejött szerződés a webáruház esetében nem minősül írásos szerződésnek.
Az online vásárlás esetén a fogyasztó időt és energiát megspórolva, otthonról vásárolhatja meg a kiválasztott árut, földrajzi távolság, mozgáskorlátozottság vagy betegség ellenére is. A fogyasztó kényelmesen vásárolhat nyitvatartási időre tekintet nélkül a nap 24 órájában, hiszen nem kell személyesen felkeresni a kereskedő üzlethelyiségét. A megrendelt áru kiszállítása nemcsak a lakóhelyre, hanem a fogyasztó munkahelyére is kérhető. Az interneten fellelhető ajánlatok könnyedén összehasonlíthatóak, így a fogyasztónak lehetősége van a legkedvezőbb árú terméket megvásárolni.
A hatályos jogszabályok a fogyasztóknak az elektronikus kereskedelembe vetett bizalmának erősítése és az internetes vásárlásokban rejlő kockázatok csökkentése érdekében részletes tájékoztatási kötelezettséget rónak a webáruház üzemeltetőjére, valamint a fogyasztók számára egy utólagos megfontolási időt (úgynevezett elállási jog) is biztosítanak.
A kereskedő köteles a fogyasztó megrendelését haladéktalanul, de legkésőbb 48 órán belül elektronikusan visszaigazolni, ami a gyakorlatban egy automatikus válasz e-maillel történik, amely a megrendelés feltételeit (termék neve, ár, szállítási feltételek stb.) erősíti meg. Ha a visszaigazolás 48 órán belül nem történik meg, a fogyasztót nem köti megrendelése és nem köteles a leszállított termék átvételére.
Az e-mailben küldött visszaigazolással az eladó még nem fogadja el a megrendelést, ez még nem jelenti a szerződés létrejöttét, mivel a visszaigazolás mindösszesen a megrendelés eladóhoz való megérkezését igazolja. Így adott esetben tévedésből vagy programhiba miatt visszaigazolt alacsony ár vagy készlethiány esetén a kereskedő nem köteles a termék leszállítására a visszaigazolásban foglalt feltételekkel.
A szerződés akkor jön létre, ha a kereskedő a visszaigazolást követően egy újabb e-mailben értesíti a fogyasztót a megrendelés teljesítéséről, a termék postára adásáról vagy az üzlethelyiségben történő átvehetőségéről. A szerződés akkor is létrejön, ha a visszaigazolás után a kereskedő a megrendelt terméket leszállítja a fogyasztó részére.
Amennyiben a termék leszállításakor derül ki, hogy a csomagban nem a megrendelt termék van, illetve a visszaigazolt árnál többet követel a kereskedő, a vevő nem köteles a megrendelésétől különböző termék átvételére és a vételár megfizetésére, hiszen nem beszélhetünk a szerződés létrejöttéről, nem áll fenn akarategység (konszenzus) a felek között.
Az elállási jog
Az elállási jog azt jelenti, hogy az interneten megkötött szerződéstől jogszabályi felhatalmazás alapján a vevő egyoldalúan visszaléphet és a termék visszaküldése esetén követelheti a kereskedőtől az általa kifizetett összeg visszatérítését. Az elállási jog kompenzálja azt, hogy a vásárlás előtt nem volt lehetőség a termék megvizsgálására, kipróbálására, illetve üzembe helyezésére.
A szerződéstől való elállás esetén a vevő nem köteles a kereskedő kérésére magyarázatot adni az elállás okára. Tehát a szerződésnek megfelelő, hibátlanul működő és a rendeltetésszerű használatra alkalmas termék esetén is gyakorolható az elállási jog. Fontos jogszabályi garancia, hogy az eladó az elállási jog gyakorlását nem kötheti semmilyen korlátozó feltételhez.
Termék megrendelése esetén a termék átvételétől, míg szolgáltatás igénybevétele esetén a szerződéskötés után kezdődik az elállási határidő.
A termék átvételétől és a szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szerződés megkötésétől számított 14 munkanapon belül élhet a vevő elállási jogával. Az általános szabályok szerint a 14 munkanapos határidőbe a termék átvételének, illetve szolgáltatás esetén a szerződéskötés napja nem számít bele.
Példa keretében: Ha a terméket a futárcég egy csütörtöki napon szállítja ki a vevő részére, a 8 munkanapos elállási határidő a pénteki napon kezdődik. A szombat és vasárnap nem munkanap, ezért az elállási határidő második napja a következő hét hétfője. E hét péntekje még csak az elállási határidő 6. munkanapjának számít, a szombatot és vasárnapot ismételten nem kell figyelembe venni, azaz a nyolc munkanapos határidő csak a következő hét keddjén, 24 órakor jár le. Természetesen a 8 munkanapos határidő alatt bármikor elállhat a szerződéstől, de a jóhiszeműség és a tisztesség általános követelménye szerint a termék átvételét követően, annak felpróbálása, megvizsgálása és a rendeltetésszerű használatra való alkalmasságáról történő megbizonyosodás után haladéktalanul döntsön a termék megtartásáról vagy esetleges visszaküldéséről. A 8 munkanapos időtartamon belül nem kell megérkeznie a visszaküldött terméknek az eladóhoz. A 8 munkanapos határidő nem jelenti azt, hogy a visszaküldött terméknek 8 munkanapon belül meg is kell érkeznie az eladóhoz, hanem elegendő, ha a 8 munkanapos időtartamon belül kifejezi elállási szándékát az eladó felé.
Amennyiben az eladó a webáruház honlapján nem tájékoztatja potenciális vásárlóit az elállási jog meglétéről vagy hiányáról, e jog gyakorlásának határidejéről, valamint feltételeiről és szabályairól, akkor az elállási határidő a fogyasztó teljes körű tájékoztatásának megtörténtéig, de legfeljebb az elállási határidő kezdő időpontjától számított 3 hónapig meghosszabbodik.
Amint eldöntötte, hogy nincsen szüksége a termékre, ezt követően már ne használja, óvja meg állagát, hogy minél jobb állapotban tudja azt a kereskedőnek visszajuttatni.
Elállási szándékát szóban (telefonon), postai úton (célszerű tértivevényes levélben) és e-mailben is kifejezésre juttathatja.
Elállás esetén az interneten megkötött szerződés a szerződéskötés napjára visszamenőleg kerül megszüntetésre, ezért olyan helyzetet kell teremteni, mintha a fogyasztó meg sem rendelte volna a terméket az online shopban. Ez azt is jelenti, hogy a fogyasztó köteles a terméket saját költségén visszajuttatni az eladó részére, az eladó pedig köteles legkésőbb 30 napon belül a fogyasztó által kifizetett teljes összeget visszatéríteni.
A fogyasztó elállásával összefüggésben kizárólag a termék eladó részére történő visszaküldésének költségeit köteles viselni, ezért a terméket nem adhatja fel utánvétellel vagy portóval. Az eladó az elállás miatt sem kötbérfizetési kötelezettséget, sem bármilyen pénzbeli büntetést nem róhat a fogyasztóra. Ezzel összefüggésben a termék ingyenes kiszállításának díját sem lehet utólag a fogyasztóra terhelni. A termék esetleges rendeltetésszerű használatáért használati díjat és az emiatt fellépő esetleges értékcsökkenés (karcolások) megtérítését sem lehet a fogyasztótól követelni, de amennyiben a terméket nem rendeltetésszerűen használta, az eladó kártérítést követelhet a termék esetleges meghibásodása, károsodása és értékcsökkenése miatt.
Az online vásárlásokra vonatkozó legfontosabb jogszabályok
A szolgáltatóra vonatkozó adatokról és az elektronikus szerződéskötés lépéseivel kapcsolatban az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény tartalmaz rendelkezéseket, az elállási jog gyakorlásának részletes feltételeit a távollevők között kötött szerződésekről szóló 17/1999. (II. 5.) Kormányrendelet szabályozza. Az internetes vásárlásokra is vonatkoznak a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény és a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény rendelkezései.
