Az alkatrészek, szerkezetek állapotának megállapítása a továbbfelhasználás, ill. a feldolgozás szempontjából alapvető fontosságú. Mindezért elengedhetetlen az, hogy valamilyen diagnosztikai vizsgálatokkal felmérjük az alkatrész/szerkezet állapotát. A műszaki fejlődés során meglehetősen sokféle eljárás alakult ki, és kerül alkalmazásra napjainkban is. A módszerek mindegyikének létezik előnyös és hátrányos tulajdonsága, az alkalmazhatóság pedig gyakran feltételekhez kötött. Ezek ismerete nélkül lehetetlen pontos, megbízható vizsgálatot végezni. Minden alakítási eljárásnál fontos követelmény, hogy az alkatrész/szerkezet felülete lehetőség szerint ne sérüljön meg a vizsgálat során.
Ezért a roncsolásmentes anyagvizsgálat kerül előtérbe, hogy a vizsgálat elvégeztével az alkalmas alkatrészek beépíthetők, további megmunkálásra alkalmasak, a szerkezetek pedig továbbra is használhatók maradjanak.
Mindezek figyelembevételével látható, hogy a roncsolásmentes vizsgálatok nemcsak a gyártásban, hanem a javítás és ellenőrzéstechnikában is alkalmazásra kerülnek. A modern diagnosztikai rendszerekkel és megfelelően kialakított üzemeltetési stratégiával lehetőség nyílik arra, hogy a karbantartó pontos következtetéseket vonhasson le egy szerkezet üzemeltetési tartalékairól, illetve, hogy ezek a tartalékok milyen feltételek –esetlegesen korlátozások- mellett használhatók ki maximálisan, vagy a lehetőleghosszabb időn keresztül a szerkezet biztonságos alkalmazásának veszélyeztetése nélkül (pl. repüléstechnika, szállító és emelő berendezések).
Ahhoz, hogy a szerkezet állapotát a lehető legnagyobb biztonsággal felmérjük, elengedhetetlen, hogy: -megfelelően kiválasztott vizsgálati módszerekkel felmérjük az adott szerkezet állapotjellemzőit, -ebből pontos következtetéseket vonjunk le az üzemeltetés körülményeire jellemző mechanikai állapotról, -pontos ismereteket birtokoljunk a felhasznált anyagok károsodási folyamatáról (pl. a repedés terjedés sebességének ismeretében) az adott üzemeltetési körülmények figyelembevételével.
Roncsolásmentes anyagvizsgálati módszerek:
Radiográfiai anyagvizsgálat (RT)
- radiográfiai vizsgálat: a vizsgálati tárgy belsejében található térfogati hibák kimutatása radiográfiai módszerekkel (Röntgen sugárral vagy izotóppal),
Ultrahangos repedésvizsgálat (UT)
- ultrahangos vizsgálat: a vizsgálati tárgy belsejében található vonalszerű hibák kimutatása ultrahangos vizsgálattal,
- ultrahangos falvastagságmérés: a vizsgálati tárgy belsejében található rétegesség kimutatása ultrahangos vizsgálattal,
Mágneses repedésvizsgálat (MT)
- mágneses repedésvizsgálat: a vizsgálati tárgy felszínén vagy felület közelében található anyagfolytonossági hibák kimutatására alkalmas,
Folyadékbehatásos repedésvizsgálat (PT)
- folyadékbehatolásos repedésvizsgálat: a folyadékbehatolásos vizsgálat a felületre nyitott anyagfolytonossági hiányok kimutatására alkalmas,
Szemrevételezéses vizsgálat (VT)
- szemrevételezéses vizsgálat: a vizsgálati tárgy felszínén található minden nemű, szabad szemmel vagy nagyítóval észlelhető hiba kimutatására alkalmas.