CERN (European Organisation for Nuclear Research) a részecske-fizika európai fellegvára, amely egy a világ legtekintélyesebb kutató intézetei között.Egy nukleáris fizikai kutatóintézet az Alpok francia és svájci nyúványai és a Jura hegység lábánál.
C.E.R.N. - KUTATÓINTÉZET A VILÁGEGYETEMÉRT
Feladata az alapvetõ fizikai jelenségek magyarázatának keresése , részecskék felépítésének, reprodukálhatóságának kutatása. Az itt kutató fizikusokra vár továbbá megfejteni, mi is történik az állandóan változó universumunk müködésében, honnan és hogyan származik az egész anyagi világunk, valamint merre tart. A CERN-ben fejlesztették ki és használják a világ egyik legnagyobb és legbonyolultabban működõ szerkezetét, amely egy részecske kilövõ szektorból és három különbözõ átmérõjü földalatti részecskegyorsító körbõl álló laboratórium együttes
A fizikusok gyakorlatilag a gyorsítás utáni ütközések elemzése során keresnek újabb, az anyagi világunkat mozgató törvényszerűségeket.
Az intézet mindhárom köre különbözõ mélységi szinten van a Föld alatt.A legkisebb kör /Proton Syncrotron/ 4 km átmérõjü és 65m mélyen van, a középsõ /Super Proton Syncrotron/ 85m mélyen, míg a legnagyobb /Large Electron-Proton collider/ 180m mélyen a Föld alatt helyezkedik el. A legnagyobb kör a Genfi-tó alá is belóg.
Az alagutakban a részecskegyorsítók mellett a vezérlõ rendszer kiszolgáló egységei és a vizsgálatokat lehetõvé tevõ detektor rendszer található. A laboratórium komplex gyorsítója tehát 3 egymással szoros kapcsolatban lévõ körbõl áll. A legrégebbi közülük az 50-es években épült Proton Szinkrotron amely rövid idõn belül a világ legnagyobb energiákkal dolgozó gyorsítója lett. A 70-es években épült az SPS és ez biztosított helyszínt és teret az elsõ CERN-es fizikai Nobel-díjának 1980-ban.
A Nagy Elektron-Proton ütköztetõ (LEP), a vizsgálati rész legfontosabb része 1988-tól üzemel. A CERN még napjainkban is fejleszti vizsgálati laboratóriumát, mégpedig egy új gyorsítót építenek a LEP csatornájában. Ezt a laboratóriumot Nagy Hadron ütköztetõnek hívják /LHC/ és a 2005-ös évben fogják indítani. A CERN ezzel új eszközt állít a világ fizikusainak szolgálatába, hogy még mélyebre ható vizsgálatot végezhessenek az "anyag" lényegi összefüggéseinek elemzésében.
A CERN területén történt és történõ minden gyorsítási folyamat különbözõ kisérleti futtatások láncolataként épül fel, mely a világ különbözõ részérõl érkezett és együttmüködésben dolgozó fizikusok csoportjainak közös munkáját dícséri.
Ezek a fizikusok az anyaországuk egyetemein építik a részecske-elemzõ detektorokat, majd a kész vizsgáló műszereket hozzák magukkal a CERN-be és ezekkel rögzítik az egyes gyorsítási projektek eredményeit.
A CERN-et 1954-ben alapították-mint elsõ "Európai Közös Vállalkozást” minden akkori európai ország részvételével. Az idõk folyamán európán kívüli országokkal is bővült a szervezet, többek között Izrael, Japán, Oroszország, Törökország és az USA. Az eredetileg 12 szerzõdõ államból álló nemzetközi szervezet a '70-es években egy újabb egyezmény alapján 19 tagállamra bővült, s napjainkban már 24 tagállamot számlál. A kutatóintézet a svájci-francia határon helyezkedik el úgy, hogy a határvonal majdnem félbevágja a föld alatt fekvõ 30 km átmérõjü körön belül elhelyezkedõ, Genftõl 8 km-re a Jura hegység lábánál található laboratóriumot. Mintegy 10.000 természettudós kutathat itt, ami több mint a fele a világon dolgozó részecske-fizikával foglalkozó fizikusoknak. Kiváltságos lehetõség a kutatók számára használni a CERN adta lehetõségeket. Ezek a fizikusok több mint 500 egyetemet és 80 nemzetet képviselnek a világ minden részérõl.
Magyarország és a CERN kapcsolata:
Magyarországnak is megvan természetesen a kutatásokban résztvevõ csapata, amely pillanatnyilag 10 fizikust jelent, de ez a szám folyamatosan változik.Jelenleg a rendszer áll, azaz gyorsítás nem folyik a csatornákban történõ folyamatos átalakítások miatt, azonban a kivitelezések lebonyolítása közel sem veszélytelen, hiszen az intézet földalatti gyorsítójaiban minden radioaktív. A LEP kör egy részét szupravezetőre cserélik, s a rendszer teljesítményét az eddig elért maximális érték tízszeresére növelik. Ezen változtatások után nagy valószínűséggel a részecskék gyorsítás után nagyon megközelítik a fénysebességet, így az ütközéseket új aspektusból lehetne vizsgálni.
2005-ig minden ország az új detektorok fejlesztését és a már meglévõ eredmények data analízisét végzi. Az eredményes kutatásokat példázza, hogy a 2000-es évben 5 CERN-es természettudós is fizikai Nobel-díjat kapott.
A CERN éves költségvetését a tagállamok adják össze évrõl-évre.
A 6 legnagyobb mecénás az USA, Japán, Németország, Franciaország, az Egyesült Királyság és Olaszország egyenként 20% körüli részt adnak az éves jdp-bõl. Magyarország például az éves állami jövedelem 0,43%- kát adta be a közös kasszába.
Az elsõ Magyar kivitelezés a CERN-ben:
2001-ben a volt kelet- európai országok közül elsõként Magyarország kapott lehetõséget, hogy egy komplett technológiai csõvezeték építést hajtson végre az SPS gyorsítóban, szigorú megkötések és biztonságtechnikai elõirások betartásával radioaktív területen.
Az Energia Gazdálkodási Intézet megbízásából a Mátrai Hegesztéstechnikai Kft és a Csúcs Hegesztéstechnika Kft. 20 fõs csapata az SPS csatorna 4 francia és 2 svájci vizsgáló-szektorában dolgozott 3 hónapon keresztül. Korrózióálló technológiai csõszerelés volt ez, a CERN által szigorúan ellenõrzött formában. A kivitelezés folyamán DN 15 - DN 700 tartományban minden dinenzió elõfordult. Elõírás volt a "tiszta AVI" és "AVI-kombinált" eljárások, valamint külsõ- és belsõ gázvédelem használata argon-hidrogén gázkeverék jelenlétében. Az összes minõsített hegesztõt a kivitelezés elkezdése elõtt több napig vizsgáztatták, sõt a mûszaki felelõsséget vállaló vezetõnek is tanúbizonyságot kellett tennie felkészültségérõl angol nyelven.
A magyarok mellett párhuzamosan ugyanezekben a vizsgáló objektumokban még négy ország, Franciaország , Olaszország, Dánia képviseletében cégek dolgoztak együtt más-más részfeladatokkal, rengeteg hegesztéssel.
A magyarok kivívták a szervezet elismerését, mivel a négy ország közül a legkevesebb hibával a leghatékonyabban dolgozó csapat lett a miénk, hisz a szûk határidõk ellenére minõségi munkát végzett a "magyar-team", így lehetõséget nyitva Magyarország újabb projektekben való részvételére.