Hegesztéstechnikai szaktanácsadás

Minden termék minőségét a legnagyobb mértékben az emberi tényező, a munkaerő befolyásolja. Különösen igaz ez a kézi hegesztésre, ahol a hegesztett kötés minőségét döntően meghatározza, hogy a hegesztő, miközben kézzel vezeti a hegesztőpisztolyt vagy az elektródafogót, milyen mértékben képes végrehajtani a szóban és írásban kapott utasításokat. A szakképzett hegesztő e képességének gyártást megelőző és rendszeresen ismétlődő felmérése, minősítése és tanúsítása alapvető a követelményeknek megfelelő kötések hegesztéséhez.

MŰSZAKI SZAKTANÁCSADÁS

A hegesztési szaktanácsadás, illetve a hegesztő műszaki szakértői tevékenység kiterjed a következő területekre:

• roncsolásmentes-, mechanikai- és a hegesztéshez kapcsolódó szemrevételezéses vizsgálat
• vizsgálati eljárások és átvételi kritériumok meghatározása
• anyagok összetételének vizsgálata
• hozag- és segédanyagok megadása műszaki rajz, kötéskialakítások és tűrések meghatározása
• WPS-ek, WPAR-ek előkészítése, kidolgozása
• minőségellenőrzési programok kidolgozása és alkalmazása
• hegesztő berendezések működése és az alkalmazhatóság korlátainak meghatározása
• nemzetközi- és nemzeti hegesztő minősítések bonyolítása
• a hegesztést megelőző, a hegesztés közbeni és a gyártást követelmények meghatározása és ellenőrzése
• ellenőrzések végzése a nemzeti- és nemzetközi követelmények, előírások szerint.

A hegesztéshez kapcsolódó néhány gyakori ellenőrzési módszer: A hegesztett kötés vizsgálata lehet roncsolásos és/vagy roncsolásmentes.

A hegesztési felügyelő tevékenysége kiterjed:

• tervfelülvizsgálatra,
• gyártásközi ellenőrzésre,
• végellenőrzésre és vizsgálatokra,
• állapotfelügyeletre

Hegesztéssel elkészített termék vizsgálata, ellenőrzése és minősítése:

• szemrevételezés,
• a hegesztés után végzett munkák (pl. csiszolás, köszörülés, hőkezelés és korrózió elleni védelemhez a felület előkészítésének) ellenőrzése
• a hegesztett késztermék alakjának, méretének, tömegének meghatározása
• szúrópróbaszerű varratvizsgálat és az eredmény összehasonlítása az előírttal
• funkciópróba, az eredmény szúrópróbaszerű összehasonlítása a vonatkozó jogszabályban és/vagy a szabványban, ill. a szerződésbe foglalt előírással
• a roncsolásos és/vagy roncsolásmentes vizsgálat végrehajtása és értékelése szabvány vagy más előírás szerint
• gyártói megfelelőségi igazolás (a követelmények alapján, a vizsgálat elvégzése, értékelése és megfelelőségi nyilatkozat)
• vizsgálat helyének, idejének, a vizsgálatot végzőknek (hatóság, harmadik fél), a vizsgálat terjedelmének, a megfelelőségi tanúsítvány teljesülésnek megadása, különböző üzemi terhelési próbák stb.

HEGESZTÉSI FELÜGYELET

„….A hegesztési felügyelő felelőssége a teljes termelési, ellenőrzési folyamat befejezéséig megmarad, ez vonatkozik a vevő által felkért ellenőrökre (a szerződésüknek megfelelően). Ez érinti a biztosító társaságok, a hajó-osztályozó társaságok, a harmadik feles felügyelők és a hatóságok ellenőreit is, akik általánosságban helyszíni „megfigyelői ellenőrzést, felügyeletet” részleges és teljes termék átvételt, igazolást végeznek. „

Minden termék minőségét a legnagyobb mértékben az emberi tényező, a munkaerő befolyásolja. Különösen igaz ez a kézi hegesztésre, ahol a hegesztett kötés minőségét döntően meghatározza, hogy a hegesztő, miközben kézzel vezeti a hegesztőpisztolyt vagy az elektródafogót, milyen mértékben képes végrehajtani a szóban és írásban kapott utasításokat. A szakképzett hegesztő e képességének gyártást megelőző és rendszeresen ismétlődő felmérése, minősítése és tanúsítása alapvető a követelményeknek megfelelő kötések hegesztéséhez.

A hegesztési eljárásokat elterjedten alkalmazzák különféle termékek előállítására. A hegesztett berendezések és szerkezetek között vannak nagy igénybevételnek kitett, veszélyes anyagokat tartalmazó, nagy hőmérsékleten és nyomáson üzemelő, robbanásveszélyes és egyéb veszélyekkel járó berendezések, amelyek hegesztett kötésének esetleges eltéréséből eredő meghibásodása jelentősen veszélyeztetheti a közérdeket, az élet, az egészség, a testi épség, a vagyon és az emberi környezet biztonságát. A személyek és a javak biztonságát fokozottan veszélyeztető berendezések/szerkezetek hegesztését indokolt jogi eszközökkel is szabályozni. Ezeknek a veszélyes berendezéseknek a hegesztést végző szervezet alkalmasságára a 3/1998. (I. 12.) IKIM rendelet, a hegesztők minősítésére pedig a 6/1996. (II. 21.) IKM rendelet hatályos.

A hegesztéssel kapcsolatos jogszabályok

Magyarországon a következő, közvetlenül a hegesztési tevékenységet szabályozó jogszabályok hatályosak:

• a hegesztők minősítéséről szóló 6/1996. (II. 21.) IKM rendelet,
• az egyes hegesztett szerkezetek gyártását végző gazdálkodó szervezetek alkalmasságának igazolásáról szóló 3/1998. (I. 12.) IKIM rendelet és
• a Hegesztési Biztonsági Szabályzat kiadásáról szóló 143/2004. (XII. 22.) GKM rendelet

A hegesztés jogi szabályozása

A hegesztés jogi szabályozását indokolja, hogy a hegesztés veszélyes tevékenység, amely során számos veszélyforrással (áramütés, égés, robbanás, leesés) és egészségkárosító hatással (hegesztési füst, ívfény, hőhatás) kell számolni, különösen kézi hegesztés esetén. A hegesztőgépek és -berendezések biztonságos kialakításával nem lehet teljes mértékben kiküszöbölni minden veszélyforrást. A Hegesztési Biztonsági Szabályzat célja a munkavállalók biztonságának biztosítása a hegesztési tevékenység során.

Hegesztési Biztonsági Szabályzat

A Hegesztési Biztonsági Szabályzat előzetes elemzése megállapította, hogy ez a rendelet nem tartalmaz
szabványidézeteket és -hivatkozásokat sem, de tartalmaz munkahelyi biztonsági vagy munkavédelmi
szabályokba illő előírásokat, amiket nem kötelező hatályú joganyagban kell előírni. A munkabiztonságra és az egészségvédelemre vonatkozó szabályok teljesítésének ellenőrzésével kapcsolatos feladat- és hatásköröket, valamint eljárásokat indokolatlan a hegesztésre vonatkozóan külön jogszabályban előírni. A hegesztésre is hatályos a munkavédelmi törvény, amelynek alapján az illetékes hatóság ellenőrzi is a hegesztő munkahelyeket, és amely előírja a munkahelyeken kockázatelemzés végzését és az azon alapuló munkahelyi munkavédelmi szabályzat elkészítését. A munkavédelmi törvény hátránya, hogy általánosságban hivatkozza meg a vonatkozó szabványokat, így elképzelhető, hogy nem alkalmazzák a hegesztés munkabiztonságára, egészségvédelmére és az egyéni védőfelszerelésekre vonatkozó szabványokat, amelyek a biztonságos munkavégzés érdekében megtett intézkedések megfelelőség értékelésének alapját képezhetik. A vonatkozó MSZ EN kibocsátói jelű szabványokra való hivatkozással elérhető lenne a hegesztők munkakörülményeinek az európai szabványok szerinti műszaki színvonalra emelése.

A biztonság megteremtése tekintetében legfontosabb szerepe a gyártóknak van, hiszen a munkahelyen ismerik a fellépő kockázatokat, így ott lehet és kell megtenni a szükséges intézkedéseket. A munkáltató és a munkavállaló közös érdeke is az a társadalmi cél, hogy sérülések, balesetek és egészségkárosító hatások miatt ne legyen kieső munkaidő. A gyártók a gépeik, berendezéseik használati útmutató alapján állítják össze munkabiztonsági szabályaikat.

A Hegesztési Biztonsági Szabályzat műszaki és munkabiztonsági jellegű előírásaiból kiindulva lehet készíteni az általánosan elismert, jó gyakorlatot tartalmazó útmutatót, ami nemzeti szabványként a munkahelyi munkavédelmi szabályzat elkészítéséhez segédletként alkalmazható.

A belső piaci szolgáltatások irányelve

Az európai uniós elvárásokat is szem előtt tartva, szükséges volt az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK irányelvével összefüggésben vizsgálni a két hegesztési rendeletet, mert a 6/1996. számú a hegesztők minősítésére hatályos IKM rendelet alapján kiadott minősítési bizonyítványhoz (személyzettanúsításhoz), a 3/1998. IKIM rendelet pedig a gyártó számára harmadik fél által kiadott tanúsítványhoz köti a hegesztési tevékenység gyakorlását. A Magyar Köztársaság, a többi uniós tagállamhoz hasonlóan legkésőbb 2009. december 28-ig köteles gondoskodni arról, hogy kötelező erejű nemzeti rendelkezések biztosítsák a szolgáltatók és a szolgáltatások igénybe vevői számára a szolgáltatási irányelvben biztosított jogokra való támaszkodást. A szolgáltatási irányelv hatálya alá tartoznak a hegesztési munkát végző vállalkozások is, így első megközelítésre érvényesülnie kellene esetükben a szolgáltatási irányelv számos könnyítésének.

A tagállamoknak azonban több és egyenként mérlegelendő körülmény – így például a közérdek, az élet, az egészség, a testi épség, a vagyon és az emberi környezet biztonsága védelmének – okából is módjuk van bizonyos kötöttségek fenntartására. Az élet, az egészség, a testi épség, a vagyon és az emberi környezet megóvása érdekében elfogadott és megengedett, akár kötelező hatósági értékelésen alapuló bizonyítványon, valamint hatósági ellenőrzésen keresztül megvalósuló szigorú állami kontroll további fenntartása, akár a 6/1996. IKM. rendelet szerinti minősítés és személyzettanúsítás, valamint a 3/1996. rendelet szerinti rendszertanúsítvány. A szolgáltatási irányelvtől való eltérésre megfelelő és elegendő szakmai okot szolgáltat azon veszélyes tevékenység mibenléte, amit a hegesztett szerkezeteket gyártó, szerelő, javító szervezetek, illetve a minősített hegesztők végeznek.

A minősített hegesztőkkel kapcsolatban azt is vizsgálni kellett a szolgáltatási irányelvvel összefüggésben, hogy vajon indokolt-e eltérni az irányelv azon előírásától, miszerint a vállalkozásoknál foglalkoztatott minősített hegesztők számára a minősítést általában korlátlan időtartamra kell megadni. Az elemzés arra a következtetésre jutott, hogy e vonatkozásban is irányadó az irányelv eltérési lehetősége, hiszen a közérdek védelme érdekében követeli meg a jogszabály a felkészültség, az alkalmasság igazolását, de a felkészültséget és az alkalmasságot biztosító képességek, feltételek megváltozhatnak. Indokolt tehát a tanúsítványok érvényesség idejének előírása (ezt a vonatkozó szabványok tartalmazzák), és a felkészültség rendszeres ellenőrzése és igazolása.

A kötelező minősítéshez és tanúsításhoz szorosan hozzátartozik az átláthatóság, a minősítéssel rendelkezők listájának megismerhetősége, vagyis a jogosítottak listájának meg kell jelennie a MHT (illetve az MHtE) honlapján, továbbá a tárgykör szerinti hivatalos lapban. Erre egyfelől a tevékenységet jogszerűen végzők egymásról megbízható tudomásszerzése érdekében van szükség, másfelől mind a hatóságok, mind a jogkövető vállalkozások érdekében annak figyelemmel kísérése okából, hogy gyorsan és hatékonyan ki lehessen szűrni a piacról a tevékenységet illegálisan végzőket. Feltehető, hogy nem vethet fel adatvédelmi aggályt ezen személyek adatainak a fenti módon való nyilvánosságra hozatala, ellenkezőleg, a jogbiztonságot szolgálja, hogy a hegesztő erre irányuló, külön „engedélye” nélkül a róla, mint a rendelet hatálya alá tartozó tevékenység jogszerű végzésére felhatalmazást kapott hegesztőről szóló adatok a honlapon megjelenítésre kerüljenek.

Az egyes hegesztett szerkezetek gyártását végző gazdálkodó szervezetek alkalmasságának igazolásáról szóló 3/1998. (I. 12.) IKIM rendeletet több alkalommal módosították.

A hegesztési tevékenység szabályozott szakma a Magyar Köztársaságban.

A rendelet 2. § (1) bekezdése szerint az ömlesztőhegesztést és az ezzel összefüggő egyéb tevékenységet csak a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal által kiállított, a hegesztett szerkezetek gyártására való alkalmasságot igazoló hatósági bizonyítvánnyal rendelkező szervezet végezhet a rendeletben meghatározott szakterületeken.

A műszaki-biztonsági felügyeletet ellátó szervezet hatásköre a rendelet 1. melléklete szerint kiterjed a következő szerkezetek gyártását, javítását, átalakítását és szerelését végző szervezetekre:

1) nyomástartó edények, berendezések és csővezetékeik,
2) szállítható nyomástartó berendezések,
3) ipari csővezetékek,
4) éghető folyadékok és olvadékok föld feletti, földbe süllyesztett tároló tartályai, létesítményei.

A hegesztett szerkezeteket gyártó, szerelő, javító, átalakító szervezetek üzleti környezetének javítását eredményezi a rendelet rájuk vonatkozó követelményeinek egyszerűsítése, ami a kijelölt szervezet általi tanúsítvány alapján a nyilvántartásba vételre korlátozható. A hegesztett szerkezetet gyártókra vonatkozóan egy lehetséges, elismert megoldásként hivatkozott szabványok – amikkel egyenértékű megoldást nyújtó más szabványok is alkalmazhatók – elégséges követelményeket tartalmaznak.

Az érvénytelen szabványhivatkozások úgy lettek kijavítva az érvényes szabványokra (pl. MSZ EN 729 helyett MSZ EN ISO 3834), hogy a szabványhivatkozás szövegkörnyezete megfelel a szabványosítási törvénynek, és a szövegtervezetben csak általános hivatkozás szerepel, a vonatkozó szabványokat évszámos hivatkozással a negyedik melléklet tartalmazza. A szövegtervezet könnyen módosítható oly módon, hogy a szabványhivatkozásokat az MSZT vagy az MKEH honlapja és hivatalos lap tartalmazza.

A rendelet szerint a gyártó maga választhat az 1. számú táblázatban szereplő minőségirányítási követelmények közül. Ez lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy az egyéb jogszabályi követelmények és a piaci elvárások alapján már alkalmazott szabványokat válasszák. Ilyen vállalkozóbarát módon a rendelet többletkövetelményt nem állít a gyártók elé, de alkalmas arra, hogy felkészületlen vállalkozások a hatálya alá tartozó tevékenységet ne végezhessenek.

A gyártóra vonatkozó kiegészítő követelmények

1. A hegesztéstechnológia megfelelőségét a minősítési jegyzőkönyve (WPQR) alapján a rendelet 2. §-ának (3) bekezdésében meghatározott szervezet tanúsítja. A tanúsított hegesztéstechnológia alapján a hegesztési utasítást (WPS) a gyártó készíti el.

2. A gyártó hegesztési felelőse a vonatkozó szabvány szerinti követelmények kielégítésén túl

• független legyen a hegesztést végző szervezeti egységtől,
• rendelkezzen megfelelő szakirányú képesítéssel,
• legalább kétéves szakmai gyakorlata legyen.

3. Ha a gyártónak az általános követelményeknek megfelelő minőségirányítási rendszere van, akkor működtessen dokumentációs rendszert a hegesztési utasítások, a hegesztéstechnológia minősítésének

• jegyzőkönyveire (WPQR), a hegesztők, forrasztók, valamint gépkezelők minősítésibizonyítványai kezelésére, karbantartására, és a tevékenységi folyamat soránmegfelelő azonosítási, nyomonkövethetőségi rendszert a teljeskörű minőségirányításirendszerre vonatkozó szabvány szerint.

4. A hegesztési hozaganyagok minősége legalább a vonatkozó szabvány szerinti
minőségazonossági bizonyítvánnyal legyen igazolva

A rendeletben hivatkozott szabványok, amelyek teljesítését úgy kell tekinteni, hogy a rendeletben meghatározott azon követelmények is teljesülnek, amelyekre a következő szabványok vonatkoznak.

MSZ EN 10204:2005 Fémtermékek. A vizsgálati bizonylatok típusai

MSZ EN ISO 3834-2:2006 Fémek ömlesztőhegesztésének minőségirányítási követelményei.
2. rész: Teljes körű minőségirányítási követelmények(ISO 3834-2:2005)

MSZ EN ISO 3834-3:2006 Fémek ömlesztőhegesztésének minőségirányítási követelményei.
3. rész: Általános minőségirányítási követelmények(ISO 3834-3:2005)

MSZ EN ISO 9001:2009 Minőségirányítási rendszerek. Követelmények (ISO 9001:2008)
MSZ EN ISO 14731:2007 Hegesztési felügyelet. Feladatok és felelősség (ISO 14731:2006)
MSZ EN ISO/IEC 17021:2007 Megfelelőségértékelés. Irányítási rendszerek auditját és
tanúsítását végző testületekre vonatkozó követelmények (ISO/IEC 17021:2006)

Néhány fontosabb szabvány, aiknek a kövtelményeit az adott szakterületen teljesíteni kell a gyártóknak:

MSZ EN 287-1:2007 Hegesztők minősítése. Ömlesztőhegesztés. 1. rész: Acélok
MSZ EN 1418:2000 Hegesztési személyzet. Hegesztőgép-kezelők és ellenálláshegesztőgép-beállítók minősítése fémek teljesen gépesített és automatikus hegesztésére
MSZ EN 13067:2003 Műanyaghegesztők. A hegesztők minősítővizsgája. Hegesztett, hőre lágyuló műanyag szerkezetek
MSZ EN 13133:2002 Keményforrasztás. Keményforrasztók minősítése
MSZ EN 14730-2:2007 Vasúti alkalmazások. Vágányfektetés. A sínek aluminotermikus hegesztése. 2. rész: Aluminotermikus hegesztők minősítése, kivitelezők jóváhagyása és a hegesztések átvétele
MSZ EN ISO 14731:2007 Hegesztési felügyelet. Feladatok és felelősség (ISO 14731:2006)
MSZ EN ISO 9606-2:2005 Hegesztők minősítése. Ömlesztőhegesztés.
2. rész: Alumínium és ötvözetei (ISO 9606-2:2004)
MSZ EN ISO 9606-3:2001 Hegesztők minősítése. Ömlesztőhegesztés.
3. rész: Réz és rézötvözetek (ISO 9606-3:1999)
MSZ EN ISO 9606-4:2001 Hegesztők minősítése. Ömlesztőhegesztés.
4. rész: Nikkel ésnikkelötvözetek (ISO 9606-4:1999)
MSZ EN ISO 9606-5:2000 Hegesztők minősítése. Ömlesztőhegesztés.
5. rész: Titán és titánötvözetek, cirkónium és cirkóniumötvözetek (ISO 9606-5:2000)
MSZ EN ISO 15618-1:2002 A hegesztők minősítése víz alatti hegesztésre. 1. rész:
Hegesztőbúvárok túlnyomásos nedves hegesztésre (ISO 15618-1:2001)
MSZ EN ISO 15618-2:2002 A hegesztők minősítése víz alatti hegesztésre. 2. rész:
Hegesztőbúvárok és hegesztőgép-kezelők túlnyomásos száraz
hegesztésre (ISO 15618-2:2001)
MSZ EN ISO/IEC 17024:2003 Megfelelőségértékelés. Személyek tanúsítását végző testületek
általános követelményei (ISO/IEC 17024:2003)

A műszaki-biztonsági felügyeletet ellátó hatóság hatáskörébe tartozó hegesztett szerkezetek megnevezése és a gyártókkal szemben támasztott minőségirányítási követelmények: